SWM G03: Hétüléses SUV 18 ezer euróért – főnyeremény vagy vicc?

Ha valaki azt mondja, hogy vadonatúj, hétüléses SUV-t vett kevesebb mint 18 ezer euróért, elsőre talán az jut eszedbe: mennyi idő alatt esett szét? De ez nem egy kétes balkáni furgonról szól. Ez az SWM G03, amely hivatalosan is kapható Európában és joggal nevezhető a legtöbb autó a legkevesebb pénzért típusú ajánlatnak – még ha a luxus itt csak egy szó a szótárban. Hogy megértsük, miről is van szó, vissza kell menni az SWM gyökereihez. Az SWM eredetileg egy olasz motorkerékpár márka volt, amit 2016-ban a kínai Shineray konszern mentett meg a csődtől. A szokásos globális recept szerint Milánóban tervezik, Csungkingben szerelik össze, aztán spanyol utakon fut, olyan áron, hogy a Dacia-kereskedők is izzadni kezdenek. Egyébként a motorok is maradtak a kínálatban.

A G03 a három, Európában forgalmazott SWM modell közül a legegyszerűbb, legőszintébb. Őszinte, nem abban az értelemben, hogy mindig jól viselkedik, hanem mert nem akar többnek látszani, mint ami. Nem prémium, nem sportos, nem műszaki csoda. Már az első ránézésre is azt üzeni: „Nem foglak masszírozni, de az öt gyereked és a biciklik is beférnek, sőt, még marad pénzed benzinre is.” Nem az a fontos, hogy a gyerekek hogyan néznek ki az út végén, hanem hogy mindannyian megvannak.

Méretre a G03 nagyjából egy Volkswagen Tiguan szintjén van, de az SWM-nek senki sem szólt az „európai eleganciáról”, mert ez az autó inkább egy doboz. 1,83 méter magas, így szinte teljesen egyenesen lehet benne ülni. A tengelytáv hosszabb, mint némely egyterűé, az alapár pedig alig 18 ezer euró – feltéve, hogy nem sumó birkózók ülnek a hátsó sorokban.

Az ár a legfőbb ütőkártya. A G03 kevesebbe kerül, mint néhány konkurens extracsomagja. Akár Toyotát, Hyundait vagy Fordot nézünk, hétülésest ilyen áron nem találni. Persze, ez azt is jelenti, hogy az SWM nem költött bonyolult futóműre vagy 15 colos, horoszkópot olvasó érintőképernyőre. De ez tényleg hátrány? Nem, ha csak egy megbízható, tágas, olcsó közlekedési megoldást keresel, nem pedig egy digitális komornyikot négy keréken.

A G03 semmiben sem a legjobb, de mindenben elég jó – és néha ennyi is elég. Nem minden család akar parkolórobotot vagy udvarias koreaiul beszélő fedélzeti rendszert. Van, akinek elég, ha mindenki befér az iskolába menet, és a bevásárlás is elfér a csomagtartóban anélkül, hogy második hitelt kellene felvenni.

Ennyire alacsony áron érdemes közelebbről is megnézni, mit kínál ez a milánói tervezésű, kínai összeszerelésű autó. Csoda a költségvetésen, vagy csak ügyesen álcázott kompromisszum?

A G03 úgy néz ki, mintha egy vonalzóval rajzolták volna fehér papírra. Felejtsd el az ívelt formákat és organikus vonalakat – ez tiszta funkció, négyszögbe zárva. Olyan, mint egy egyszerű komód: tágas, egyenes, szerény és harmadannyiba kerül, mint a márkás konkurencia. Az arányai függőlegesek, mintha a tervezők kifogytak volna a papírból, és inkább felfelé rajzoltak volna. Furcsa módon működik is, főleg a manapság divatos kupés tetővonalak korszakában. A G03 magas és egyenes, mint egy doboz, aminek sosem akartak mást.

Az orr markáns, nagyon kínai módon határozott. A hűtőrács óriási, akár egy társasági grillezéshez is elég lenne. A méhsejt-minta és a nagy SWM logó világossá teszi: ez az autó feltűnést akar kelteni – valakinél biztosan. Legalább elvonja a figyelmet a formák egyszerűségéről.

A tervezésben van egy adag humor is. Az első lámpák egyszerű halogének kék burával, hátha valaki xenonnak nézi őket. Mint amikor egy Hugo Boss címkét varrsz egy Lidl-ös zakóra – messziről talán bejön. Jókedvűen olcsó, és büszke is rá.

Oldalról a klasszikus dobozforma látszik: magas karosszéria, egyenes ablakok, a tetősínek valódi alumínium csövek, készen állnak a tetőboxra vagy biciklitartóra – nem csak dísznek vannak ott. Az ablakok nagyok, egyenesek, a vezető szinte úgy érzi, egy kis üvegházban ül. 1,83 méteres magasságával ebben a kategóriában csak a Land Rover Discovery Sport magasabb. A G03 régi iskolás SUV, inkább a Toyota Land Cruiser ihlette, mint a Kia Sportage.

A hátulja ugyanolyan egyenes: függőleges, szinte ártatlan. A nagy csomagtérajtó azt sejteti, hogy nem csak bevásárló szatyroknak és babakocsinak van hely – rendes családi csomag vagy akár egy nagyobb kutya is befér. A 17 colos alufelnik jól kitöltik a kerékjáratokat, de nem kell rögtön terepgumik után rohangálnod.

A G03 külseje munkásautót sejtet, a belső pedig ráerősít erre. Az ajtó nyitásakor nehéz, fémes csattanás hallatszik, mint egy régi hűtőnél, bent pedig: műanyag, sok műanyag. De nem a törékeny, olcsó fajta, inkább kemény és strapabíró. Ha valami nyikorog, az valószínűleg a gyerek, aki épp matat.

Az összeszerelés meglepően korrekt ebben az árkategóriában. Sehol egy króm szellőző vagy világító pohártartó, de a gombok működnek, a funkciók teszik a dolgukat – nincs felesleges csicsa.

Ami igazán egyedi ebben az olcsó hétülésesben, az az ülések elrendezése. A második sorban nem háromszemélyes pad, hanem két különálló, állítható ülés van – nem üzleti osztály, de külön vannak, csúsztathatók, elég kényelmesek. Hátul kb. 11 centi a lábtér, amit meg kell osztani a harmadik sorral. A harmadik sor inkább kívánság, mint valódi ülőhely: három öv, de igazából két gyerek vagy egy felnőtt fér el, utóbbi nem lesz hálás.

A csomagtartó adatai is ezt tükrözik: 1564 liter, ha minden ülést lehajtasz. Ha mind a hét ülés használatban van, csomag helyett csak néhány szatyor fér be. Babakocsi? Csak darabokra szedve és ügyes sakkozással. Ez a valóság a legtöbb kompakt hétülésesnél, az SWM pedig ezt nem is titkolja.

Elöl klasszikus analóg műszerek és egy 3,5 colos kijelző várnak – nincs digitális panel vagy animált üdvözlet. De látod a tank szintjét, a megtett kilométert és az ajtónyitásokat. Ami hiányzik, arra valószínűleg nincs is igazán szükség.

A középkonzolon egy 7 colos érintőképernyő található. Nem fog technológiai díjakat nyerni, de működik: navigáció, tolatókamera, Android Auto és Apple CarPlay elérhető. Spotify és Waze is használható, anélkül hogy a telefont ragasztani kellene a műszerfalra. Drágább autók is tanulhatnának belőle. A hangrendszer nosztalgikus: kb. mint egy kilencvenes évekbeli magnó, a hangminőség is hasonló. Ha felhangosítod, minden összemosódik, mintha Haddaway dánul énekelne fogak nélkül.

A klíma teljesen manuális – tekerőgombbal, nem digitális csúszkával. Viszont mind a négy ablak elektromos, így hátul sem kell tekergetni. Ráadás a napfényben: elektromos üvegtető.

Az ülések „ökobőrrel” vannak bevonva – szebben hangzik, mint a műbőr, de jobb, mint az olcsó szövet, és könnyebb tisztítani – tökéletes családoknak ragacsos ujjakkal és szőrös négylábúakkal.

A beszállás könnyű. A magas kasztni és a nagy ajtók miatt nem kell tornamutatványokat végezni, akár nagyszülő, akár ötéves örökmozgó vagy. Az ergonómia rendben van: minden kézre esik, a gombok nagyok és logikusak. Nem kell PowerPoint vagy YouTube-tanfolyam, hogy beállítsd a ventillátort.

Ha valaki forradalmi technikát vár a motortérben, csalódni fog. Ez régi iskola: egyszerű, 1,5 literes, szívó négyhengeres benzines, 110 lóerővel és 155 Nm nyomatékkal – ezzel egy rollert sem lehet lenyűgözni. Ha állat lenne, szamár lenne: nem gyors, de elvisz. 0-100 km/h üresen kb. 13 másodperc, de hét utassal és csurig pakolt csomagtartóval inkább egy piacra igyekvő nyugdíjas tempóját hozza.

Ötfokozatú kézi váltó jár hozzá. Ma ez olyan modern, mint gombos telefonnal fotózni, de sima, logikus – mint egy régi Ladában, csak fémes csattogás nélkül. Autópályán viszont magasak a fordulatok, a kabin pedig porszívóként zúg. 130-nál könyörög egy hatodik fokozatért vagy egy kis pihenőért.

A futómű viszont meglep: az utazás puha, szinte ringató. Ha a városi útfelületek macskakövesek, a G03 úgy suhan át rajtuk, mintha matracon menne. Kanyarban persze dől, mint egy részeg medve, de ez várható. Nem sportautó, hanem iskolajárat, amivel a dinnyét is haza lehet vinni.

A kormányzás inkább sejtetés, mint visszajelzés. Tudod, hogy fordulnak a kerekek, de olyan személytelen, mint egy call centeres beszélgetés. Ha az életed 50-es táblákról, falusi boltról és néha kisvárosi közlekedésről szól, nem lesz gond.

A fogyasztás már trükkösebb. Papíron 7,2 l/100 km – kissé magas. Ennél az értéknél az ember inkább 180 lóerőt és összkerékhajtást várna, de nem. A G03 szomjas. Ha óvatosan vezetsz, lemehet 7 literre, de ha telepakolod és tempósan hajtasz, könnyen 8-9 litert is elér. Németországi autópályás használatnál érdemes elgondolkodni az LPG-n.

Igen, az SWM kínál gyárilag LPG-s változatot is, a G03F-et, bizonyos piacokon. Ugyanaz a motor, de gázzal és benzinnel is működik. A teljesítmény csak egy lóerővel csökken, de a tankolás olcsóbb, a károsanyag-kibocsátás alacsonyabb. A gáztartály elvesz némi csomagtartóhelyet, de a spórolás és a zöldebb üzemelés kárpótol.

És itt egy újabb csavar: létezik hibrid G03 is. A Nissan e-Powerhez hasonlóan ez is villanyautó, ahol a benzinmotor csak generátor. SuperHybrid jól hangzik, de a lényeg: elektromos hajtás, 150 LE, BYD Blade akkuk, szinte teljes csend. Indulásnál finom, hangtalan, ha kell, bekapcsol a generátor. Egy tankkal ezer kilométer? Nem rossz, de az ára közel 29 ezer euróra ugrik, ami már más ligába helyezi.

Ha a G03 egy sportcsapat lenne, a biztonsági felszerelése a sérült cserejátékos – hiányzik. Itt látszik igazán az alacsony ár. Kívülről kis tanknak tűnik, belül viszont csak a legszükségesebb van.

Légzsákból például csak kettő jár. Se négy, se hat – csak vezető és utas. Oldallégzsák? Függöny? Álmodj csak. A hátsó utasok lényegében harmadosztályon utaznak. Még a Dacia is hat légzsákot ad az alapmodellhez. A G03 inkább 2003-ból jött időutazó – nem jó értelemben.

Biztonsági rendszerek terén: ha automata vészféket, sávtartót, holttérfigyelőt vagy adaptív tempomatot szeretnél, máshol keresd. Az SWM csak a törvényileg kötelezőket adja: ABS, kipörgésgátló, ESP, elindulássegítő. Semmi több.

Pozitívumként jár hátsó tolatóradar és alap tempomat. A magas üléspozíció jó kilátást ad, ami segíthet a balesetek elkerülésében. Ha viszont mégis megtörténik a baj, a masszív orr talán véd a kisebb autókkal szemben – de ne erre alapozz.

A nagy kérdőjel: a SWM G03-at sosem tesztelte az Euro NCAP. Fogalmunk sincs, mit tud ütközésnél. Ez a legnagyobb biztonsági kockázat. Ha szereted a rejtélyeket, hajrá. De ha a családod védelme az első, érdemes kétszer is meggondolni.

És még egy realitás: az SWM még szinte ismeretlen Európában. Ha valami elromlik, nem biztos, hogy a legközelebbi szerelő tudja majd javítani, vagy lesz hozzá alkatrész, mint egy Volkswagenhez.

A SWM G03 olyan, mint egy olcsó ruha: jól áll, melegen tart, és nem viszi el a fizetést. A legfontosabb, hogy tényleg hétüléses SUV-t kapsz kb. 18 ezer euróért. Ez az európai autóiparban nemhogy ritka, hanem szinte hihetetlen – az ember azt hinné, elírás.

A legnagyobb meglepetés az ár-méret arány. Új, nagytestű, (papíron legalábbis) hétüléses autó, kulcsnélküli nyitással, Apple CarPlay-jel, napfénytetővel, bőrhatású ülésekkel. Mint amikor veszel egy olcsó laptopot, és kiderül, hogy még képszerkesztésre is jó – nem gyors, de megcsinálja.

A SWM G03 azoknak szól, akik tudják, mit akarnak: sok helyet, alacsony költséget, semmi sallangot. Ez egy árcédula négy keréken. Ha összeveted a Dacia Joggerrel: a biztonságban nem tud annyit, de nagyobb a fejtér, egyedi az ülései elrendezése, és még olcsóbb.

Persze, nem minden fenékig tejfel. Két légzsákkal és rövidebb biztonsági extralistával, mint egy ünnepi nyitvatartás, még a legoptimistább vásárló is elgondolkodik. Vajon jól öregszik majd? Mennyi lesz a használtpiaci értéke? Emlékezni fog rá bárki öt év múlva – vagy egyáltalán ki tudja majd kimondani?

De nézd máshogy: a SWM G03 sok családnak lesz az első autója – az első hétülésese, az első, amit hitel vagy lízing nélkül megvehet. Nem státuszszimbólum, hanem megoldás. Sok hely, kevés pénz – ez a recept működött már évtizedek óta, csak más név alatt.

Fun fact: a G03-ban egy ülés kevesebbe kerül, mint 2600 euró. Ez kevesebb, mint egy hét nyaralás sokaknak, de ez az utazás jóval tovább tart.

Összefoglalva: a SWM G03 olyan, mint egy korrekt dobozos sör: nem pezsgő, de oltja a szomjat. Nem nyer gyorsulási versenyt vagy laboreredményeket, de teszi a dolgát. Ha nem pózolni akarsz, hanem csak egy létező autót szeretnél; ha a hely többet ér, mint a hangulatvilágítás; és ha a pénzedet szeretnéd a valóságban tudni, érdemes szemmel tartani a SWM G03-at. Mert ha van még igazi alku az európai autópiacon, akkor az ez a szögletes, két légzsákos, kínai-olasz hétüléses furcsaság.