Villámgyorsan nő az európai villanyautó-piac, de a töltőhálózat lemarad

A TradingPedia az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) 2024. január–szeptemberi regisztrációs adatait elemezte. A számok alapján Németország és az Egyesült Királyság a piac egyértelmű éllovasai: előbbi 599 962, utóbbi 522 053 elektromos autót adott el, beleértve a tisztán elektromos (BEV) és a plug-in hibrid (PHEV) modelleket is.

Norvégia ugyan 96 százalék feletti villanyautó-arányával vezeti az európai rangsort, de abszolút eladásokban csak a nyolcadik helyen áll – a kis, de szinte teljesen elektrifikált piac tipikus példája. Svédország épp előtte van, ami jól mutatja: a piaci részesedés és az eladott darabszám nem mindig jár kéz a kézben.

A tisztán elektromos autók regisztrációja 25,4 százalékkal, 1,8 millió darabra nőtt, a plug-in hibrideké pedig 32 százalékkal, több mint 918 500-ra ugrott. A hibrid-elektromos (HEV) modellek továbbra is dominálnak: 3,45 millió új regisztrációval majdnem megelőzik a benzines (2,7 millió) és dízel (0,8 millió) autók összesített számát.

Németország produkálta a legnagyobb növekedést: 382 202 új BEV (+38,3%) és 217 760 PHEV (+63,9%) került forgalomba. Az Egyesült Királyságban a BEV-eladások 29,5 százalékkal 349 414-re, a PHEV-ek 38,2 százalékkal 172 639-re nőttek.

Franciaország és Spanyolország ellentétes utat járnak. Spanyolország majdnem megduplázta a BEV-eladásokat (72 062) és több mint duplázta a PHEV-eket (86 681). Franciaországban viszont 26,8 százalékkal, 72 537-re zuhant a plug-in hibridek száma. Hollandia évekig tartó gyors növekedés után mostanra stagnál.

Összességében 15 százalékkal nőtt az elektromos autók regisztrációja Európában, de a plug-in hibridek (+40,5%) húzták igazán a piacot. A tisztán elektromos modellek szerény, 3,9 százalékos növekedést mutattak, míg a hibridek 6 százalékkal estek vissza.

A piaci részesedést tekintve továbbra is az északi országok verhetetlenek. Norvégiában az új autók 96,8 százaléka elektromos, Dánia 68,7, Svédország 62, Finnország 56,6 százalékon áll. Ezek a számok jól mutatják, mennyit számítanak a következetes adókedvezmények és az elektromos autókat támogató politikák.

A legnagyobb ugrást azonban a kisebb piacok produkálták: Lettország, Litvánia és Lengyelország mind duplázták villanyautó-állományukat 2024-hez képest. Lettország 141,5, Litvánia 114,1, Lengyelország 102,1 százalékos növekedést ért el. A TradingPedia szerint „ezek az országok bizonyítják, hogy a megfelelő ösztönzőkkel a szerényebb piacok is kiugró növekedésre képesek”.

Az infrastruktúra viszont továbbra is szűk keresztmetszet. Michael Fisher, a TradingPedia elemzője szerint Európa villanyos átállása „kétsebességes piacot” eredményezett. A fejlett régiók, mint Németország és az Egyesült Királyság, hatalmas volumeneket hoznak, míg Közép- és Kelet-Európa rekordtempóban zárkózik fel. Fisher szerint azonban „a töltőhálózat tartós hiányosságai és a fogyasztói bizonytalanság visszafogják a tisztán elektromos BEV-ek szélesebb elterjedését”.

Jelenleg Európában egy nyilvános töltő jut 13 elektromos autóra. A fenntartható növekedéshez ezt az arányt drasztikusan javítani kell. A következő növekedési hullámot már kevésbé a támogatások, inkább a töltőelérhetőség, a jobb hatótáv és az infrastruktúra-fejlesztés határozza meg – főleg a feltörekvő piacokon.

Az európai villanyautó-forradalom tehát töretlen, de egyenetlen. Nyugaton már a kényelem és a töltési lehetőség diktálja az eladásokat, míg Keleten még csak most kezdik utolérni a trendet. A végkimenetel azon múlik, milyen gyorsan telepítenek ultragyors töltőket, és mennyire tudják összehangolni a kormányzati intézkedéseket.

Ha ez sikerül, a 2030-as elektrifikációs célok elérhetők. Ha nem, Európa könnyen visszacsúszhat a „jó öreg dízel” kényelmes, de elavult világába.