Japán autógyártók: Kína helyett India a jövő?
A Toyota, a Honda és a Suzuki több milliárd dollárt csoportosít át Kínából Indiába, ami alapjaiban változtatja meg a globális autóipar erőviszonyait. Néhány éve még Kína számított az autóipar vitathatatlan központjának, de most a reflektorfény Indiára vetül, ahol a növekedés ígérete felülírja a kockázatokat.
A LiveMint szerint Japán három legnagyobb autógyártója több mint 11 milliárd dollárt (kb. 10,2 milliárd eurót) fektet be Indiában, ezzel az országot egyik legfontosabb gyártási és exportbázisukká téve. A Toyota és a Honda bővíti helyi gyárait és növeli a kapacitást, míg a Suzuki 2,5 millióról 4 millióra emeli indiai termelését. A gyártás jelentős része exportra készül, ami azt mutatja, hogy India villámgyorsan válik globális összeszerelő központtá.
Az Economic Times arról ír, hogy a Toyota évi egymillió autóra növelné indiai termelését, és a következő évtized végéig mintegy 15 új vagy frissített modellt vezetne be. A Honda még tovább megy: elektromosautó-gyártó központot épít Indiában, amely később világszerte elláthatja a piacokat.
A stratégiai irányváltás mögött több tényező áll. A kínai piac egyre nehezebb terep: a helyi márkák árháborúja és a külföldi cégekre nehezedő politikai nyomás a profitot a tűréshatárig szorította. A Reuters szerint a helyzet "túltelített piac, ahol az árverseny már a túlélésért folyik".
India viszont azt kínálja, amit Kína már nem: nyitott gazdaságot, kevesebb politikai akadályt és bőkezű állami támogatást. A Hindustan Times kiemeli, hogy a japán befektetések az indiai közlekedési szektorban 2021 és 2024 között több mint hétszeresére nőttek, miközben Kínában 83 százalékkal estek vissza. Teljes fordulat: öt éve még a japán tőke Kína felé áramlott, ma már Delhi és Gujarat a cél.
A Toyota már két nagy gyárat működtet Indiában, és szoros partnerséget ápol a Suzuki helyi leányvállalatával, a Maruti Suzukival. Ez a szövetség lehetővé teszi a platformok és az ellátási láncok megosztását, csökkentve a kockázatot és gyorsítva a modellfrissítéseket. A Reuters szerint a Toyota bővíti beszállítói hálózatát és villamosítási programját is, támogatva India célját, hogy 2030-ra az új autók 30 százaléka elektromos legyen.
A Suzuki, amely már most uralja az indiai piacot, tovább erősíti pozícióját. Augusztusban a cég 8 milliárd dolláros (7,4 milliárd eurós) beruházást jelentett be egy új gyárra, ahol az első elektromos modelljeit szerelik majd össze.
A Honda nem árulta el a beruházás pontos összegét, de a Reutersnek elmondta: India lesz az új globális központja az elektromos autók fejlesztésében és gyártásában. Az üzem nemcsak a hazai, hanem az ázsiai, európai és részben amerikai piacokat is kiszolgálja majd. Ez is mutatja, hogy a Honda Indiát nem egyszerű értékesítési célpontnak, hanem stratégiai platformnak tekinti az elektromos korszak következő évtizedére.
Miközben Kína túltermeléssel és brutális árháborúval küzd, a japán autógyártók Indiában látnak új lehetőséget. Az alacsonyabb bérköltségek, a gyorsan növekvő belső piac és a kedvező adózási környezet a 2000-es évek kínai autóipari fellendülését idézik.
India most a harmadik globális gyártóbázissá nő fel az Egyesült Államok és Kína mellett, de kevésbé agresszív módon. Nem diktál, hanem vonzza a befektetőket. A japán gyártók számára ez ritka stratégiai lélegzetvétel: lehetőség a termelés és a profit biztosítására, miközben az elektromos forradalom még csak most keresi a tempóját.
