Az AI leleplezi az emberi alapkezelők mítoszát hatszoros hozammal

A Stanford kutatói eleinte azt hitték, valami hiba csúszott az AI-alapú befektetési botjuk számításaiba. Valójában azonban az csak egyszerűen hatszor jobb eredményt ért el, mint a legtöbb profi alapkezelő. Ez nem költői túlzás, hanem tény: a mesterséges intelligencia a befektetési alapkezelők 93 százalékát túlszárnyalta, átlagosan 600 százalékos teljesítménnyel.

Egy teljes éven át vizsgálták a modellt, mert biztosak voltak benne, hogy valami hiba van. Ed de Haan professzor is elismerte, egyszerűen nem tudták elhinni az eredményt. Az AI néhány nap alatt sajátította el azt, amivel az emberi alapkezelők három évtizede küzdenek.

A képzéshez az AI-t 1980 és 1990 közötti nyilvános piaci adatokkal látták el. Ezután 170 különféle gazdasági és szemantikai mutatót szintetizált, a kamatlábaktól kezdve a vállalati pénzügyi jelentések természetes nyelvű elemzéséig. Ezek után munkához látott, és saját algoritmusát 3300 amerikai befektetési alapon tesztelte, 1990-től 2020-ig. Az eredmény egy negyedévenként újra egyensúlyozott stratégia lett, amely megsokszorozta az alapok teljesítményét.

Az AI a várható hozam alapján rangsorolta a befektetéseket, a gyengén teljesítőket jobb alternatívákra cserélte, és ha egy eszköz teljesen értéktelenné vált, eladta azt, a tőkét pedig indexalapokba irányította. Mindez tökéletesen racionális, teljesen logikus döntés volt – és talán ez a legnagyobb vádirat: éppen ezt kellett volna az emberi alapkezelőknek is tenniük.

Két éve még kinevették az AI-alapú tréderek ötletét. Ma már csend van a teremben. Néhány alapkezelő valószínűleg retteg a leépítéstől, mások pedig saját modellek fejlesztésébe kezdtek.