Oroszország hatalmi elitje lecseréli zörgő BMW-jét fényűző Aurusokra — de van egy csavar a történetben

A helyi luxus irányába tett legutóbbi lépésként az Orosz Állami Duma úgy döntött, lecseréli az elhasználódott BMW és Genesis szedánokból álló flottáját — ezek a járművek néhol több kilométert futottak, mint egy szovjet kori tank — és valami sokkal hazafiasabbal helyettesíti azokat: az Aurusszal. Igen, az az Aurus — az önállóan gyártott orosz luxus szedán, amelynek egy darabja mintegy 50 millió rubelbe kerül. Ez több mint egy tisztességes vidéki birtok, három Volga és fél nyaraló… együttesen.

Vladislav Davankov alelnök, akinek korábbi BMW-jéről az hírlik, hogy több időt töltött a szervizben, mint az utakon, és csak kalapácsfenyegetésre reagált, lelkesedéssel elismerte: „Az Aurus valóban egy luxusautó.” De aztán jött a klasszikus politikai óvás: „Viszont elég drága is.”

Igencsak drága. Míg a korábbi törvényhozói generációk beérték Genesis G90-ekkel vagy BMW 7-es sorozattal — amelyek korántsem parasztkocsik —, addig az új elit már olyan szedánokkal suhan végig Moszkva utcáin, amelyekre több krómdíszítés jutott, mint egy Las Vegas-i kaszinóra. És a padlószőnyegek? Azok úgy megemelik a költségvetést, hogy 783 700 rubelbe kerülnek — ami már önmagában elég lenne egy teljes Lada Granta megvásárlásához. Igen, jól olvasta. A lábaik alatt lévő szőnyegek többe kerülnek, mint egy valódi autó.

És az abszurditásnak itt még nincs vége. Egy igazán pikáns bürokratikus iróniáról van szó, amikor az OSAGO kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási limitek annyira nevetségesen alacsonyak, hogy ha egy Aurus belekeveredik egy koccanásba, a kártérítés legfeljebb egyetlen fényszórót fedezhet – ami apropó, durván 300 000 rubelbe kerül. A többit? Szinte biztosan a tulajdonosnak kell zsebből állnia.

Ennek a komikus tragédiának a koronája akkor érkezett el, amikor Davankov ünnepélyesen kijelentette: „Igen, az Aurus drága – de legalább orosz.” Mintha a luxus, az abszurditás és a nacionalizmus egyetlen négyajtós állami jelképbe olvadt volna össze. Szinte látom magam előtt az elkövetkező „hazafias díszcsomagot”: egy Kalasnyikov tartót a kesztyűtartóban és egy ragyogó Ivan, a Rettenetes portrét, büszkén a műszerfalra szerelve.

Ami a közönséges törvényhozókat illeti, ők "visszafogottabb" járgányokat kaptak – hosszított Lada Vesta és Aura szedánokat – darabonként mindössze 3 millió rubelért. Ahogy a mondás tartja: egyesek Aurust kapnak, mások Aurát, a többiek pedig csak a számlát.