MG: Egy évszázadnyi nyitott tetős vezetési élmény az „Old Number One”-tól az elektromos Cybersterig

Az MG idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Az 1920-as évek elején még csak egy kis brit műhely volt, amely sportos karosszériákat készített a Morris sorozatgyártású autóihoz. Az 1925-ös „Old Number One” (FC 7900) technikailag ugyan nem az első MG, de a márka születésének szimbóluma lett. Cecil Kimber saját autójaként készült el, könnyű karosszériával és 1,5 literes, 40 lóerős motorral, amellyel első versenyén, a Lands End Trialon aranyérmet szerzett. Ugyanekkor jelent meg az MG 14/28 Super Sports is, amely Morris Oxford alapokra épült, 20–28 lóerős teljesítménnyel, de könnyed stílusával ez lett a márka első sorozatban gyártott modellje.

Az 1928-as MG 18/80 volt az első olyan modell, amely már nem Morris technikára épült. Hat hengeres, 2,5 literes motorja körülbelül 60 lóerőt tudott, így az MG egyedi műszaki és formai arculatot nyert. Az olyan prototípusok, mint az MG 8/33 Midget, megalapozták a legendás M-sorozatot, amely a versenytechnikát hozta el az utcára.

Az 1929 és 1932 között gyártott M-Type Midget mindössze 585 kg-ot nyomott, 20 lóerős volt, és széles közönség számára tette elérhetővé a sportautózást. Számos könnyű változat született belőle, például a C-Type, amelynek 746 köbcentis kompresszoros motorja több mint 120 km/h-ra volt képes, vagy a népszerű J-Type sorozat. Az MG K3 Magnette komoly versenysikereket ért el 1,1 literes, kompresszoros, 120 lóerős motorjával, mindössze 33 példányban készült.

1936-tól 1955-ig a T-széria (TA, TB, TC, TD, TF) lett az MG örök szimbóluma. A háború utáni MG TC-ből 10 001 darab készült, főleg az amerikai piacra, és ezzel beindította az amerikai roadster-őrületet. A TD már független első felfüggesztést hozott, míg a TF alacsonyabb, áramvonalasabb karosszériát kapott.

Az MGA 1955-ben szakított a T-széria hagyományaival: aerodinamikus, lapos karosszériát, új alvázat és Twin Cam változatot kínált akár 108 lóerővel. Több mint 100 ezer darabot adtak el belőle, ami akkoriban óriási siker volt az MG számára.

Az 1962-től 1980-ig gyártott MGB Roadster lett az MG eladási alapköve. 1,8 literes, 95 lóerős motorjával praktikus, könnyen karbantartható és rendkívül népszerű volt, több mint 386 ezer példány készült belőle. Az MGC Roadster hat hengeres motorral és egy kis GT-stílusú luxussal bővült, de ritkaság maradt a maga 8999 darabjával.

Az 1980-as évek válsága és a gyártás leállítása után az MG a kilencvenes években rövid időre visszatért az RV8-cal, amely egy modernizált MGB volt Rover V8-as motorral, főként a japán piac számára. Ezt követte a középmotoros MG F (1995), majd annak továbbfejlesztett változata, a TF (2002) – ezek voltak az utolsó MG roadsterek a cég 2005-ös csődje és márkaátszervezése előtt.

2024-ben mutatkozott be a Cyberster, az MG első teljesen elektromos roadstere. Arányaiban az MGB-re utal, de megjelenése merészen modern: felfelé nyíló „ollóajtók”, LED „mágikus szem” fényszórók és nyílvessző formájú hátsó lámpák jellemzik. Egy- és kétmotoros változatban is készül, így mindenki megtalálhatja a számára megfelelő hatótávot vagy teljesítményt. A csúcsmodell 3 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra.

Az MG egy évszázadnyi technikai és gazdasági hullámvölgy ellenére is megőrizte alapgondolatát: a roadster legyen érzelmeket keltő, vezetési élményt adó autó, amely sokak számára elérhető. Az „Old Number One” és a Cyberster műszakilag két külön világ, de ugyanazt az ígéretet hordozzák – hogy a vezetés élmény, nem csupán közlekedés A-ból B-be.