
Talán, csak talán, nézd meg a forgalmat, mielőtt felhajtasz a főútra.
Képzeld el: Egy autó lazán besodródik a főútra, látszólag nem törődve azzal, hogy egy másik jármű már ott van, és éppen megelőz egy harmadikat. Klasszikus recept a káoszhoz.
Most nézzük meg ezt közelebbről. Egyfelől a főútvonalra becsatlakozó sofőrnek tényleg meg kellene néznie, hogy jön-e forgalom az adott sávban, mielőtt úgy hajt ki, mintha övé lenne az egész pálya. Ez nem agysebészet—ez az alapvető túlélési ösztön.
De várjunk csak—mi a helyzet az előzésben lévő sofőrrel? Ha a szemeik az úton jártak (mint ahogy remélhető), észre kellett volna venniük a mellékutcából kikandikáló autót. Talán, de tényleg csak talán, ez volt az a pont, amikor inkább vissza kellett volna fogni a paripákat, ahelyett hogy kaszkadőrhöz méltó módon száguldoznak tovább.
Nos, kinek a hibája volt? Őszintén szólva, mindkettőjüké egy kicsit. Az előzésbe belevágó sofőr figyelmen kívül hagyta a józan ész aranyszabályát, míg a besoroló vezető nem tartotta tiszteletben az elsőbbségi szabály szentségét. Mert itt van a lényeg: csak azért mert meg tudsz csinálni egy manővert, nem mindig jelenti azt, hogy meg is kellene.