A Mercedes-Benz visszahozza a fontos gombokat, de a nagy képernyők maradnak

A Mercedes a gombok eltűnését bánja, nem a nagy képernyőket

A Mercedes-Benz Group vezérigazgatója, Ola Källenius az Autocarnak elmondta, hogy az iparág egésze talán túl messz ment a digitális kezelőszervekre való átállásban. Mint mondta, az autógyártók olykor önmagáért a technológiáért karolják fel az újdonságokat, és szem elől tévesztik, mire van valójában szükségük az ügyfeleknek.

Källenius megerősítette, hogy a Mercedes már visszahozta a fizikai kormánykerék-kezelőszerveket, és ismét alkalmazza majd azokat a gombokat, amelyeknek valóban van létjogosultságuk. Ugyanakkor nem gondolja, hogy az iparág szükségszerűen elérte volna a „képernyőcsúcsot”. Szavai szerint inkább a „gombminimumot” érte el.

Menet közben egyszerűbbek a fizikai kezelőszervek

Egy kezelőszervnek rossz úton, kesztyűben és olyan helyzetekben is használhatónak kell maradnia, amikor nem biztonságos hosszabb időre levenni a tekintetet az útról. Egy fizikai görgő vagy kapcsoló formája, elhelyezkedése és ellenállása segít abban, hogy az ujjak odanézés nélkül is megtalálják. A határozott kattanás vagy elmozdulás azt is visszajelzi, hogy a rendszer érzékelte a parancsot.

A sima, érintésérzékeny felület nem kínál hasonló támpontot. Egy úthiba miatt a vezető ujja rossz területre csúszhat, egy véletlen érintés nem kívánt funkciót aktiválhat, az eredmény ellenőrzéséhez pedig rá kell nézni a kijelzőre. Az ilyen kezelőszervek különösen kényelmetlenek a folyamatosan mozgó kormánykeréken, amelyen a vezető kezeinek helyzete is változik.

Mindez nem jelenti azt, hogy az érintőképernyők ne lennének alkalmasak az autókban való használatra. A térkép mozgatása, a töltőállomások keresése, a részletes hangbeállítások módosítása és a felhasználói profil személyre szabása egyaránt jól működik nagy kijelzőn. A hangerő, a tempomat beállításai és más gyakran használt funkciók esetében azonban a fizikai kezelőszerv általában gyorsabban és könnyebben működtethető odanézés nélkül.

A Hyperscreen továbbra is a Mercedes utasterének központi eleme

A Mercedes ezzel párhuzamosan tovább növeli kijelzőit. Az EQS-ben bemutatott eredeti MBUX Hyperscreen vezetőoldali kijelzőjét, központi érintőképernyőjét és az első utas előtti kijelzőjét egyetlen, 141 cm széles, ívelt üvegfelület fogja össze.

A Mercedes az MBUX-ban az általa Zero Layernek nevezett kezelőfelületet használja. Ahelyett, hogy a felhasználót több almenün vezetné végig, a rendszer az adott helyzetben fontos alkalmazásokat a legfelső szintre emeli. Megtanulja a vezető szokásait, és javasolhat rendszeresen használt navigációs célpontot, masszázsprogramot vagy egy megszokott helyen a futómű megemelését.

Az elektromos GLC is jelzi, hogy a Mercedesnek esze ágában sincs kisebb képernyőkre váltani. A modell új, megszakítás nélküli MBUX Hyperscreennel is elérhető, amelynek képátlója 39,1 hüvelyk, azaz 99,3 cm. A korábbi, egyetlen burkolat alá helyezett háromkijelzős elrendezéssel szemben ezt egybefüggő, a teljes műszerfalon végighúzódó kijelzőként mutatják be.

A GLC már az MB.OS-t, a Mercedes chiptől a felhőig terjedő szoftverarchitektúráját is használja. A platform négy fő járműterületet kapcsol össze: az infotainmentet, az automatizált vezetést, a karosszéria- és kényelmi funkciókat, valamint a vezetést és a töltést.

A jövő Mercedes-műszerfalain ezért a mainál is nagyobb kijelzőfelület jelenhet meg. A különbség az lesz, hogy a vezetőnek már nem kell minden egyszerű művelethez digitális menüt megnyitnia.

Nem minden funkcióhoz kell külön gomb

Az sem lenne észszerű, ha teljes egészében visszatérnének a kapcsolókkal telezsúfolt középkonzolok. Egy modern autó konfigurálható funkciók, alkalmazások és vezetéstámogató beállítások százait kínálja. Ha minden művelethez külön fizikai kezelőszerv tartozna, az növelné az alkatrészek számát, helyet foglalna, és megnehezítené a funkciók szoftverfrissítésekkel történő módosítását.

A leglogikusabb megoldás három csoportra osztja a kezelőfelületet. A gyakran használt és a vezetéshez kapcsolódó funkciók fizikai kezelőszerveket kapnak. Az érintőképernyő kezeli a navigációt, a médiát, a töltést és a mélyebb beállításokat. Hangvezérléssel megadható az úti cél vagy módosítható valamely kényelmi funkció anélkül, hogy a vezetőnek el kellene engednie a kormányt.

Egy fizikai kapcsolónak nem kell technológiai szempontból régimódinak lennie. Parancsát továbbra is az MB.OS-on keresztül küldheti, működése pedig szoftveresen konfigurálható. A vezető mégis egyértelmű tapintási visszajelzést kap.

Az Euro NCAP már a kezelhetőséget is értékeli

A Mercedes irányváltása az Euro NCAP átdolgozott biztonsági értékelésével is összhangban áll. A szervezet 2026-ban jelentősen megújított minősítési rendszert vezetett be, amely a biztonságos vezetés, a baleset elkerülése, az ütközésvédelem és a baleset utáni biztonság területeire épül.

A biztonságos vezetésen belül, a vezető bevonását vizsgáló részben az Euro NCAP öt pontot ad az általános járműkezelőszervek értékelésére. A pontok fele a vezetéshez kapcsolódó kezelőszervekre, másik fele pedig a kényelmi és infotainmentfunkciókra vonatkozik.

Az Euro NCAP nem követel minden funkcióhoz mechanikus kapcsolót. A feladattól függően a protokoll elfogadhat közvetlen fizikai bevitelt, hangparancsot, mindig elérhető érintéses kezelőszervet vagy legfeljebb két lépést igénylő érintőképernyős menüt. Az értékelésben szereplő funkciók egyikénél sem fogadható el olyan menüalapú kezelés, amely kettőnél több lépést igényel.

Az új rendszerben elsőként tesztelt autók megmutatták, miként befolyásolhatja a kezelőfelület kialakítása az eredményt. Az Euro NCAP méltatta a BMW iX3-at az irányjelző, a vészvillogó, a kürt, a fényszórók és a menetválasztó különálló fizikai kezelőszerveiért. A Zeekr 7GT gyengén szerepelt az általános járműkezelőszervek terén, mert számos funkciót, köztük a vezetési beállításokat és a klímavezérlést is a központi érintőképernyőről kell kezelni. Ennek ellenére mindkét autó ötcsillagos összesített minősítést kapott.

Az Euro NCAP nem szabályozó hatóság, minősítései pedig nem határozzák meg az európai típusjóváhagyást. A kezelőszervek rossz kialakítása azonban ronthatja a biztonságos vezetésre kapott pontszámot, és megnehezítheti az ötcsillagos eredmény elérését. Ez egyértelműen arra ösztönzi a gyártókat, hogy megőrizzék az alapvető funkciók közvetlen elérhetőségét.

A hangvezérlés nem helyettesíthet minden kapcsolót

A Mercedes a fizikai gombok mellett továbbra is jelentős összegeket fordít a hangvezérlés fejlesztésére. A szóbeli parancsok jól használhatók úti cél megadására, telefonhívás indítására vagy az utastér hőmérsékletének módosítására. Segítségükkel a vezető mindkét kezét a kormányon tarthatja, és nem kell menükben keresgélnie.

A hangvezérlés működése ugyanakkor továbbra is függ a háttérzajtól, a nyelvi támogatástól és attól, hogy a rendszer helyesen értelmezi-e a beszélőt. Egyes felhőalapú funkciókhoz internetkapcsolatra is szükség lehet. Az utasok beszélgetése, a nyitott tető vagy az erős menetzaj megnehezítheti a felismerést. Azonnali reakciót igénylő funkcióknál továbbra is megbízhatóbb a rögzített helyen lévő kapcsoló.

Egy jó kezelőfelület nem kényszeríti a vezetőt arra, hogy kizárólag egyetlen módszert használjon. Ugyanaz a funkció gombbal, a képernyőről és hangparanccsal is elérhető lehet, így a vezető mindig a helyzethez leginkább illő megoldást választhatja.

A gombok minősége is meghatározza a luxusérzetet

Egy prémiumautó fizikai kezelőszerve nem csupán gyakorlati célt szolgál. Anyaga, felületkezelése, ellenállása és működési hangja egyaránt hozzájárul az utastér érzékelt minőségéhez. Egy gondosan megtervezett fémgörgő értékesebb benyomást kelthet, mint egy nagy, fényes érintőpanel.

Az érintésérzékeny felületek széles körű elterjedése csökkentette az egyedi alkatrészek számát, ugyanakkor használat közben egyformábbá is tett egyes utastereket. A fizikai kezelőszervek visszahozása újabb lehetőséget ad a Mercedes formatervezőinek, hogy egy modellt ne csak látványával, hanem tapintásával is megkülönböztessenek.

Ez különösen fontos a bőven hat számjegyű összegbe kerülő autóknál. A vásárlók a nagy kijelző mellett kiváló minőségű anyagokat és precízen megtervezett részleteket is elvárnak. A szoftveres grafika néhány év után elavultnak tűnhet, egy jól elkészített kapcsoló azonban sokkal tovább megőrizheti vonzerejét.

A Mercedes az egyensúlyt választja, nem hátrál meg

A Mercedes-Benz nem vet véget az érintőképernyők korszakának. A nagy kijelzők, az MB.OS, a mesterséges intelligencia és a hangvezérlés még fontosabbá válnak a jövő modelljeiben. A vállalat inkább attól az elképzeléstől távolodik el, hogy minden feladatra ugyanaz a kezelési mód alkalmas.

A képernyő megjeleníti az információkat, és a bonyolultabb beállításokat kezeli. A fizikai kezelőszerv azokat a funkciókat működteti, amelyeket a vezetőnek gyorsan, anélkül kell használnia, hogy levenné a tekintetét az útról. A hangvezérlés harmadik lehetőséget kínál, amikor a rendszer megbízhatóan végre tudja hajtani a parancsot.

A Mercedes nem feltétlenül a képernyők méretével ment túl messz, hanem a gombok eltávolításával. A jövő vezetőterei ezért a mainál is nagyobb digitális felületet kínálhatnak, miközben visszakapják azokat a kezelőszerveket, amelyeket a vezetőknek tapintással kell megtalálniuk és működtetniük.