Kína fizikai gombokat vinne vissza az autókba, komoly korlátot kap a kijelzős korszak

Egy fórumposzt valós problémára mutat rá, de a forrás máshol keresendő.

A CarNewsChina szerint a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium, röviden MIIT, a GB4094:2016 szabvány frissítésére készül. Az új előírás az újonnan gyártott autókra vonatkozna 2027. július 1-jétől, és fizikai kezelőszervet írna elő azoknál a funkcióknál, amelyeket a vezetőnek gyorsan, vakon és a központi kijelző böngészése nélkül kell tudnia használni.

Egy dolgot érdemes tisztázni. Ez nem azt jelenti, hogy Kína be akarja tiltani a nagy kijelzőket. Az infotainment, a navigáció, a zene, a részletes klímabeállítások és a szórakoztató funkciók maradhatnak a képernyőn. Az állam ott lép közbe, ahol az érintőkijelző már közvetlenül érinti a vezetésbiztonságot.

Mely gomboknak kell visszatérniük?

A tervezet a hírek szerint a következő funkciókra terjed ki: irányjelzők, vészvillogó, kürt, ablaktörlők, szélvédőfűtés és páramentesítés, elektromos ablakok, a P, R, N és D fokozatok kiválasztása, a vezetéstámogató rendszerek be- és kikapcsolása, a segélyhívó rendszer, valamint elektromos autóknál a nagyfeszültségű rendszer vészlekapcsolása.

A követelmények nem merülnek ki abban, hogy legyen egy gomb. A használható kezelőfelületnek legalább 10 x 10 mm-esnek kell lennie, az elhelyezésnek rögzítettnek kell maradnia, a vezérlésnek tapintható vagy hangjelzéses visszajelzést kell adnia, és a kulcsfontosságú funkcióknak akkor is működniük kell, ha az autó központi rendszere lefagy vagy elveszíti az áramellátást.

Műszaki szempontból ez az utolsó pont a legfontosabb. Ha a kijelző lefagy, a vezető nem veszítheti el az ablaktörlő, a szélvédőtisztítás vagy a vészvillogó elérését. Ebben az összefüggésben a fizikai gomb nem régimódi formai elem, hanem tartalék rendszer.

A Tesla-hatás elérte a határát

Az érintőkijelzők terjedése abból a gondolatból indult, hogy a szoftverrel vizuálisan tisztábbá és rugalmasabbá lehet tenni az utasteret. A Tesla megmutatta, hogy egyetlen nagy kijelzővel szinte mindent lehet vezérelni. A kínai elektromosautó-ipar gyorsan átvette ugyanezt a logikát. A Nio, az Xpeng, a Li Auto, az Aito, a Xiaomi és sokan mások olyan belső tereket építettek, ahol a fizikai gombok száma a minimumra csökkent.

A probléma a mindennapi használat során jelent meg. Ha a vezetőnek menet közben menükben kell keresgélnie a szélvédőfűtést, a tükörállítást vagy egy vezetéstámogató kapcsolót, az már nem letisztult dizájn. Ez minimalizmusnak álcázott figyelemelterelés. A CarNewsChina szerint a GB4094 frissítésén 2023-ban kezdtek dolgozni, a folyamatba gyártókat és vizsgáló szervezeteket is bevontak, köztük a China Automotive Technology and Research Centert, a Geelyt, a FAW-Volkswagent, a BYD-t és a Great Wall Motort.

Európa is hasonló irányba mozdul, de enyhébb nyomással

Kína megközelítése szabályozási alapú. Ha a szabály életbe lép, a gyártóknak követniük kell majd ahhoz, hogy értékesítési engedélyt kapjanak. Európában egyelőre inkább az Euro NCAP felől érkezik a nyomás. Az ETSC összefoglalója szerint a 2026-os Euro NCAP értékelési rendszer előnyben részesíti majd a kulcsfontosságú funkciók külön fizikai kezelőszerveit, köztük az irányjelzőét, a vészvillogóét, a kürtét, az ablaktörlőét és az eCall segélyhívásét. Ilyen megoldások nélkül nehezebb lesz elérni a legjobb minősítést.

A különbség az, hogy az Euro NCAP Európában nem alkot kötelező jogot a gyártók számára. Hírnéven keresztül formálja a piacot. Az ötcsillagos biztonsági minősítés autót ad el, bizalmat épít és befolyásolja a flottabeszerzéseket. A gyakorlatban ez a nyomás majdnem olyan erős lehet, mint egy jogszabályi előírás.

A kutatások is a gombok visszatérését támasztják alá

Az érintőkijelzők bírálata nem pusztán autós újságírók alaptalan morgolódása. A svéd Vi Bilägare magazin 2022-ben 11 modern autót tesztelt, és összevetette őket egy hagyományos gombokkal szerelt régi Volvo V70-nel. A vezetőnek 110 km/óránál egyszerű feladatokat kellett elvégeznie, például rádióállomást váltani és hőmérsékletet állítani. A legrosszabb modern autóban ezek a műveletek több mint négyszer annyi időt vettek igénybe, mint a fizikai kezelős Volvo utasterében.

Ez mutatja meg, miért nem pusztán ízlés kérdéséről van szó. A fizikai gomb izommemóriából is megtalálható. Az érintőkijelzőhöz pillantás, pontos ujjmozdulat és gyakran több lépés kell. Egy 90 vagy 110 km/órával haladó autóban minden plusz másodperc több tucat megtett métert jelent úgy, hogy közben a vezető figyelme megoszlik.

Mit jelent ez az autógyártóknak?

A kínai szabály leginkább azokat a gyártókat érintené, amelyek túl sok funkciót költöztettek a központi kijelzőre. A Teslának felül kell vizsgálnia a kínai piacra szánt modelljeit, és ugyanez igaz a Xiaomira, a Nióra, az Xpengre, a Li Autóra és más helyi elektromosautó-márkákra is. A hatás nem állna meg Kínánál. Ha egy gyártó globális modellt épít, nincs sok értelme teljesen eltérő műszerfalat tervezni minden piacra.

Ez fel is gyorsíthat egy globális irányváltást. A Volkswagen már elkezdett visszatérni a fizikai kezelőszervekhez a vásárlói kritikák után, különösen a kormánykeréken és a klímavezérlésnél. Egy új kínai szabvány ugyanezt a trendet szabályozói súllyal erősítené meg.

A kijelző marad, de a szerepe változik

A helyes következtetés nem az, hogy az érintőkijelző rossz. Inkább az, hogy képernyő való információkhoz, beállításokhoz és ritkán használt funkciókhoz, de nem a vezetés szempontjából kritikus kezelőszervekhez.

Egy jó modern autóban mindkettőre szükség van. Kell egy nagy kijelző a navigációhoz, az energiaáramlás megjelenítéséhez, a médiához és a szoftverfrissítésekhez. Emellett fizikai gombok vagy bajuszkapcsolók is kellenek azokhoz a funkciókhoz, amelyeket a vezetőnek azonnal és odanézés nélkül kell használnia. Mindenekelőtt világos hierarchiára van szükség, hogy egy biztonsági funkció ne tűnjön el egy menüben pusztán formai okokból.

Ebben az értelemben Kína nem a múltba húzza vissza az autót. Arra kényszeríti a gyártókat, hogy ismerjék el: az emberi kéz, az izommemória és a tapintható visszajelzés nem elavult technológia.

Az európai piaci nézőpont

Az európai vásárlók számára Kína lépése két okból fontos. Egyrészt sok, Európába érkező új elektromos autó Kínában készül vagy kínai fejlesztőközpontokban fejlesztik. Ha Kína fizikai kezelőszerveket követel meg, ugyanazok a megoldások az európai változatokba is eljuthatnak.

Másrészt az ergonómia ismét versenyelőnnyé válhat. Egy autó, amelyben könnyen megtalálható klímagombok, ablaktörlőkar, hangerőszabályzó görgő és jól látható vészvillogó-kapcsoló van, már nem régimódinak hat. Inkább átgondoltnak. Évekig tartó érintőkijelző-mánia után a használhatóság ismét eladhatóvá válik.

Műszaki összefoglaló

Kína a GB4094:2016 szabvány olyan frissítésére készül, amely fizikai kezelőszerveket írna elő a kritikus autós funkciókhoz.

A követelmény az újonnan gyártott autókra vonatkozna 2027. július 1-jétől.

A fizikai kezelőszerv használható felületének legalább 10 x 10 mm-esnek kell lennie, rögzített helyen kell lennie, és tapintható vagy hangjelzéses visszajelzést kell adnia.

Az érintőkijelzők nem tűnnek el, de az irányjelző, a vészvillogó, az ablaktörlő, a szélvédő páramentesítése, a fokozatválasztás és a vészhelyzeti funkciók nem maradhatnak kizárólag menükben.

Az Euro NCAP a 2026-os értékelési rendszerével hasonló irányba mozdul, és szorosabban kapcsolja majd az ötcsillagos biztonsági minősítést a fizikai kezelőszervek meglétéhez.