Italdesign NSX Tribute: Japán technika, olasz stílusban
Az Italdesign elővette a második generációs Honda NSX-et, amely már-már feledésbe merült a szupersportautók világában, és elkészítette saját elképzelését NSX Tribute néven. Az olasz formatervezők alaposan átszabták a karosszériát és a belsőt is, hogy azoknak is kedvezzenek, akik szerint a gyári modell túl visszafogott volt. Az eredmény egy olyan gép, amelynek leglátványosabb eleme a hatalmas, téglalap alakú hátsó fénycsík, amely fittyet hány az aerodinamikára a vizuális dráma kedvéért.
Mivel a második generációs Honda NSX gyártása csak 2022-ben ért véget, az Italdesign nem érezte szükségét, hogy új platformot fejlesszen vagy feltalálja a spanyolviaszt. Ehelyett a meglévő hibrid hajtásláncra támaszkodtak: a 3,5 literes, duplaturbós V6-os motor három villanymotorral dolgozik össze, így akár 610 lóerőt is képesek az aszfaltra küldeni. Az erőt továbbra is kilencfokozatú duplakuplungos váltó osztja szét mind a négy kerékre, így a 0–100 km/h-s sprint nagyjából három másodperc alatt letudható – ez a teljesítmény még a legválogatósabb gyűjtők igényeit is kielégíti.
Az egész projektet azonban áthatja az exkluzivitás és a bizonytalanság: az Italdesign nem sietett elárulni, honnan származnak az alapjárművek. Mivel világszerte kevesebb mint 3000 ilyen NSX létezik, a jövőbeli tulajdonosoknak vagy saját autójukat kell feláldozniuk, vagy reménykedniük, hogy a cég talál megfelelő minőségű példányt a használtpiacon. Ez újabb iskolapéldája annak, hogyan válik egy eleve ritka szupersportautó elérhetetlen dizájntárggyá, ha limitált szériáról és egyedi megközelítésről van szó – a végső ár és a darabszám pedig csak a beavatottak számára ismert.
Az olaszok beavatkozása a japán mérnöki munkába minimum merész húzás, főleg úgy, hogy a technikához nem nyúltak. Minden hangsúly a vizuális identitáson van, abban bízva, hogy az „olasz dizájn” önmagában elég érv ahhoz, hogy a tulajdonosok hajlandóak legyenek átépíteni amúgy is ritka Hondájukat. Hogy a hatalmas hátsó lámpa és a felfrissített belső megéri-e a fáradságot – és a valószínűleg csillagászati számlát –, az már csak a megrendelő és a bankja közötti magánügy.
