2029-ben érkezhet a Corvette C9, és valószínűleg a V8-as is megmarad

2029 egyelőre csak előrejelzés

A saját forrásaira hivatkozó MotorTrend arra számít, hogy a C9 2029 nyarán érkezik meg az amerikai márkakereskedésekbe. A lap 78 000 dolláros induló árat becsül, a legdrágább változatok ára pedig akár 220 000 dollárig is emelkedhet. Várakozásai szerint a C9 a jelenlegi C8-as architektúra könnyebb, jelentősen átdolgozott változatát használja majd.

Ezeket a részleteket sem a Chevrolet, sem a General Motors nem erősítette meg. Mark Reuss, a GM elnöke ugyanakkor nyilvánosan is használta a C9 elnevezést, amikor a Corvette jövőjéről azt írta: „egészen a C9-ig és azon túl”. A hajtástechnika, az anyagok és a nagy teljesítmény további fejlesztését ígérte, de sem ütemtervet, sem műszaki részleteket nem közölt.

Ezért még túl korai biztosra venni, hogy a C9 valóban 2029-ben érkezik. Ezt a dátumot egyelőre leginkább megbízható forrásokra támaszkodó sajtóelőrejelzésként érdemes kezelni. A GM elismerte, hogy a Corvette fejlesztése a C9-cel is folytatódik, de ennél konkrétabbat nem jelentett be.

Az új LS6 alapján nagyon valószínű, hogy megmarad a V8-as

A V8-as fennmaradása mellett a Chevrolet új, 6,7 literes LS6 motorja szól a legerősebben. Ez lesz a 2027-es modellévi Stingray, Grand Sport és Grand Sport X alapmotorja. A szívó V8-as 535 hp, azaz 399 kW teljesítményt és 520 lb-ft, azaz 705 Nm nyomatékot ad le, sűrítési viszonya 13,0:1. A motor erejét nyolcfokozatú duplakuplungos sebességváltó továbbítja a hátsó kerekekhez.

Az LS6 a GM Small Block V8-as motorcsaládjának hatodik generációját vezeti be. A Chevrolet úgy fejlesztette ki, hogy széles fordulatszám-tartományban nagy nyomatékot adjon le, miközben megőrzi a szívómotorok közvetlen gázreakcióját. A nagyobb lökettérfogatot, a kovácsolt dugattyúkat és hajtókarokat, az átdolgozott kenési rendszert, a kombinált szívócső- és közvetlen üzemanyag-befecskendezést, valamint a nagyobb szívórendszert tartós, nagy terhelésű és versenypályás használatra tervezték.

Az LS6 mindössze néhány évvel a C9 várható bemutatkozása előtt érkezik, ezért logikus lehetőség, hogy a következő generáció is ezt használja majd. A GM így két Corvette-generáció között oszthatná meg az új motorcsalád költségeit. Ez azonban továbbra is műszaki következtetés, nem pedig a Chevrolet által megerősített gyártási terv.

A C8 megmutatja, mire képes az LS6

A jelenlegi, európai piacra szánt Corvette Stingray 6,2 literes LT2 motorja 354 kW teljesítményt és 613 Nm nyomatékot ad le. A Chevrolet adatai szerint 3,5 másodperc alatt gyorsul 0–100 km/h-ra, végsebessége 296 km/h, WLTP szerinti üzemanyag-fogyasztása pedig 12,3 l/100 km.

Ehhez az európai kivitelhez képest az új LS6 45 kW-tal nagyobb teljesítményt és 92 Nm-rel nagyobb nyomatékot kínál. A Chevrolet a 2027-es, amerikai piacra szánt Stingray esetében 200 mph, azaz 322 km/h végsebességet igazolt. A mérést egy kis légellenállású, Z51 Performance Package nélküli 1LT változattal végezték. A Chevrolet a Z51 csomaggal akár 2,8 másodperces 0–60 mph-s, azaz 0–97 km/h-s gyorsulást, valamint 11,0 másodperces negyedmérföldes időt is megad.

Ezekből az adatokból nem következik automatikusan a C9 teljesítménye. A következő generáció eltérő áttételeket, aerodinamikát, gumiabroncsokat és tömegcélokat kaphat. Az LS6 mindenesetre bizonyítja, hogy a GM turbófeltöltők vagy az alapmodellbe épített hibrid rendszer nélkül, szívómotorral is gyorsabbá tudja tenni a Corvette-et.

A teljesítmény növelésére már most is alkalmaznak villamosítást

A C9 esetében nem kell feltétlenül választani a V8-as és az elektromos rásegítés között. A Chevrolet 2027-es Corvette-kínálata megmutatja, miként teremthet összkerékhajtást a villamosítás, illetve hogyan javíthatja a gyorsulást és a tapadást a kanyarokból kigyorsítva.

A Grand Sport X a 6,7 literes LS6-ot az első tengelyen elhelyezett egyetlen villanymotorral társítja; a rendszer összteljesítménye 721 hp, azaz 538 kW, össznyomatéka pedig 665 lb-ft, azaz 902 Nm. A ZR1X az 5,5 literes, ikerturbós LT7-est kapcsolja össze egy első elektromos hajtóegységgel, így összesen 1 250 hp, azaz 932 kW teljesítményt és 973 lb-ft, azaz 1 319 Nm nyomatékot kínál. Mindkét autóban a belső égésű motor a hátsó kerekeket, a villanymotor pedig az első tengelyt hajtja.

A fejlettebb C9 hibridek elméletileg külön villanymotort kaphatnának mindkét első kerékhez. Így az autó külön szabályozhatná az első kerekek nyomatékát, ami javítaná a nyomatékvektor-szabályozást, és segítené a kanyarba fordulást. A Chevrolet a CX.R Vision Gran Turismo tanulmányon már bemutatta az egymástól függetlenül hajtott első kerekeket, de ilyen rendszert nem erősített meg a C9-hez.

Egy további első villanymotor növelné a tömeget, a hűtési igényt és a teljesítményelektronika összetettségét. A mérnöki feladat az lenne, hogy úgy építsék be a hibrid rendszert, hogy javítsa a köridőket, de gyors irányváltásoknál ne tegye nehézkessé az autót.

A C9 várhatóan a C8 architektúráját fejleszti tovább

A MotorTrend szerint a Chevrolet nem tervez teljesen új platformot a C9 számára. A lap ehelyett arra számít, hogy a vállalat továbbfejleszti a C8 középmotoros architektúráját, csökkenti a tömegét, és a jövőbeli hibrid változatokhoz igazítja a szerkezetet.

Egy ilyen döntés pénzügyi és műszaki szempontból is észszerű lenne. A C8 architektúrája már most is alkalmas szívó- és turbófeltöltős motorok, hátsókerék-hajtás, elektromos rásegítésű összkerékhajtás, valamint rendkívül széles teljesítménytartomány befogadására. Az azonos alapelrendezésből kifejlesztett C9 megőrizhetné a legfontosabb gyártási ismereteket és hajtáslánc-alapelveket, miközben javulhatna a szerkezeti merevség, a hűtés és az alkatrészek elhelyezése.

Az architektúra megtartása nem feltétlenül jelentené azt, hogy a C9 csupán kisebb frissítés lesz. A Chevrolet a karosszériaszerkezet, a futómű-geometria, az elektronika és az aerodinamika nagy részét lecserélhetné, miközben megtartaná a C8 alapvető középmotoros elrendezését.

A CX jelzi a formatervezés irányát, de nem a C9 prototípusa

A MotorTrend szerint a Corvette CX tanulmány hatással lesz a C9 megjelenésére. A sorozatgyártású autó a C8-énál lágyabb, egységesebb felületképzést kaphat, miközben megőrzi a középmotoros sportautók alacsony orrát és izmos hátsó arányait.

A Chevrolet megerősítette, hogy a CX és a CX.R Vision Gran Turismo tanulmányok célja a Corvette jövőbeli formanyelvének megalapozása. Egyiket sem sorozatgyártásra tervezték. A tisztán elektromos CX és a hibrid CX.R szélsőséges hajtásláncai, aktív aerodinamikai megoldásai és arányai egyértelműen a tanulmányautók világába tartoznak.

A C9 átvehetné a CX alacsony orr-részét, hangsúlyos kerékjárati íveit és a légáramlást irányító karosszériacsatornáit. A CX négy villanymotoros hajtása, előrefelé nyíló kabinteteje és rendkívül alacsony utastere viszont sokkal valószínűbb, hogy tanulmányautós megoldás marad.

A V8-as egyértelmű karaktert adna a C9-nek

A C9 vonzereje nem csupán a teljesítményadatán múlik majd. A Corvette középmotoros elrendezést, szívó V8-ast és duplakuplungos sebességváltót kínál olyan csomagban, amely az Egyesült Államokban továbbra is lényegesen olcsóbb sok egzotikus sportautónál.

Az új LS6 jól illik ebbe a receptbe. Nagy nyomatékot, kompakt, nyomórudas szelepvezérlést és a hagyományos amerikai V8-asok karakterét kínálja. A hibrid változatok elektromos első tengellyel, összkerékhajtással és még nagyobb rendszerteljesítménnyel egészíthetnék ki mindezt anélkül, hogy lemondanának a belső égésű motorról.

A legfontosabb kérdés a tömeg lesz. A C9-nek úgy kell javítania a szerkezeti merevséget, az aerodinamikát és az elektromos rendszerek elhelyezését, hogy a nagyobb teljesítmény előnyeit ne semlegesítse a nehezebb autó. Ha a Chevrolet megtalálja ezt az egyensúlyt, a C9 még a 2030-as évek elején is a világ egyik legegyedibb sportautója maradhat.