2030 végéig eltiltották a bírságolástól az arkansasi Parkin rendőrségét
Az amerikai Arkansas államban az ügyész 2030. december 31-ig megtiltotta a Parkin városi rendőrségnek, hogy a település határain belül szövetségi és állami főutakon járőrözzön. A döntést állami vizsgálat és egy 2024-es audit előzte meg, amely szerint a kisváros egy év alatt 284 752 dollárt szedett be bírságokból és bírósági költségekből.
A döntés nem vonja meg Parkin rendőrségétől az összes rendészeti jogkört, és nem is minden utcára vonatkozik. Az első bírósági körzet ügyésze, Todd Murray azt utasította, hogy Parkin hagyjon fel a járőrözéssel a város közigazgatási határain belül húzódó szövetségi és állami főutakon. A tilalom 2030. december 31-ig marad érvényben.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Parkin-i rendőrség ezeken az útszakaszokon nem végezhet önálló közlekedési ellenőrzést. Ha egy rendőr megszegi a tilalmat, minden kiadott idézés vagy bírság szabálysértési vádat vonhat maga után. Az érintett szakaszokon az Arkansas State Police és Cross megye seriffhivatala járőrözik majd.
Murray szerint a Parkin-i rendőrség a büntetőjog és a közlekedési szabályok érvényesítését elsősorban az önkormányzat bevételeinek növelésére használta, nem pedig a közbiztonság védelmére. A vizsgálat 2024-ben indult, miután járművezetők ismétlődő panaszokban számoltak be visszaélésszerű bírságolási gyakorlatról.
Az Arkansas Legislative Audit megállapította, hogy Parkin 2024-ben 284 752 dollárt szedett be bírságokból és költségekből, ami 60 953 dollárral haladta meg az állam úgynevezett speed trap, vagyis traffipaxcsapda-törvényében rögzített 30 százalékos küszöböt.
Parkin maga is kisváros. A 2020-as népszámlálás szerint 794-en éltek ott, az újabb ACS-adatok pedig nagyjából 694 fős lakosságot mutatnak. Egy ekkora településnél a közel 285 ezer dolláros bírságbevétel politikailag és jogilag különösen érzékeny kérdésnek számít.
Arkansas speed trap törvénye felhatalmazza az állami rendőrség vezetőjét annak vizsgálatára, hogy egy önkormányzat jogellenes csapdák révén visszaél-e a rendőri hatalommal. A törvény egyebek mellett akkor vélelmezi a visszaélést, ha a közlekedési szabálysértésekből származó bevétel meghaladja az önkormányzat számított kiadásainak 30 százalékát, vagy ha a gyorshajtási ügyek több mint fele legfeljebb 10 mérföld/órás sebességtúllépéshez kapcsolódik.
Ugyanez a törvény az ügyésznek szankcionálási jogkört is ad: az önkormányzatnak vagy fel kell hagynia az érintett főutak járőrözésével, vagy a jövőbeni bírság- és perköltségbevételeket a megyei iskolai alapba kell irányítania. Murray Parkin esetében az első megoldást választotta.
A KAIT beszámolója szerint Murray a döntésében arra is utalt, hogy Parkin csapdaként szerzett hírneve nem egyik napról a másikra alakult ki. A város már 2007-ben is figyelmet kapott ugyanezen ügyben egy televíziós riportban, az Arkansas Democrat-Gazette pedig 2018 óta ír Parkin bírságolási gyakorlatáról. Vagyis Parkin ügye nem egyszeri túlkapás volt, hanem ismétlődő minta, amelyet az állami felügyelet a rendőri hatalommal való visszaélésnek minősített.
Ez nem jelenti azt, hogy Parkinban megszűnik a közlekedési ellenőrzés. Épp ellenkezőleg: az érintett útszakaszok járőrözését az állami rendőrség és a megyei seriffhivatal veszi át. Az változik meg, ki ellenőriz: a helyi rendőrség, amelynek működésében az ügyész bevételi motivációt látott, ezekről a főutakról háttérbe szorul, az ellenőrzés pedig magasabb szintre kerül. A döntés más önkormányzatoknak is egyértelmű üzenetet küld. A bírság a közlekedésbiztonság eszköze lehet, de ha a bírságbevétel kezdi feltölteni a költségvetést, a rendőri munka bizalmi válságba kerül.
